Es mostren els missatges amb l'etiqueta de comentaris hazi. Mostrar tots els missatges
Es mostren els missatges amb l'etiqueta de comentaris hazi. Mostrar tots els missatges

dilluns, 6 d’octubre del 2025

ÁRPÁD-HÁZI JOLÁNTA A VALLBONA DE LES MONGES-BEN TALÁLHATÓ SZŰZ MÁRIA KOLOSTOR (KATALÓNIA)

 


TRADUCCIO A L'HONGARÈS DEL MEU ESCRIT SOBRE VIOLANT D'HONGRIA

VIOLANT D’HONGRIA, LA COMTESSA DE BARCELONA I  REINA DELS REGNES BEL·LÒNIDES DE LA CORONA D’ARAGÓ  PARLAVA CATALÀ?

ÁRPÁD-HÁZI JOLÁNTA

A VALLBONA DE LES MONGES-BEN TALÁLHATÓ SZŰZ MÁRIA KOLOSTOR (KATALÓNIA)

"Magyarországi Jolánta katalánul beszélt."

 

 




Árpád-házi Jolánta (Barcelona grófnője és az Aragóniai Korona országainak királynéja) sírja

BEVEZETÉS

A magyarországi Árpád-ház, a navarrai Ximena uralkodóház, a barcelonai grófi és egyben katalóniai hercegi bellonid dinasztia olyan történeti és kulturális keretet alkotnak, amelynek gyökerei Árpád-házi  Jolántáig és férjéig, a Provence-ban született I. Jakab királyig, Barcelona bellonid grófjáig, az Aragóniai Korona uralkodójáig, valamint az ő gyermekeikhez nyúlnak vissza. Az Árpádok és az Aragóniai Korona országaiban uralkodó bellonidák a Salvador Espriu által megfogalmazott kulturális Európa-eszményt testesítik meg: Európa, mint Agenor főníciai király lánya. Az ősi Európát a főníciaiak Isten-képével, az Egek Urával azonosítom.

Jordi Salat

 ÁRPÁD-HÁZI JOLÁNTA BEFOLYÁSA

AZ ÁRPÁD-HÁZ , AZ ARAGÓNIAI KORONA ORSZÁGAIBAN URALKODÓ BELLONID DINASZTIA ÉS A KATALÁN NYELV

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciától (GPT), milyen nyelven beszélt Árpád-házi Jolánta míg a Vallbona de les Mongesben található Szűz Mária kolostorban élt, és a következő választ kaptam:

“Árpád-házi Jolánta, aki I. Jakabbal kötött házassága révén az Aragóniai Korona országainak királynéja volt, Magyarországról származott, így anyanyelve a magyar volt. Ugyanakkor valószínű, hogy más nyelveket is ismert, így a latint és a katalánt. 

Az aragóniai királyi udvarban és Vallbonában valószínűleg a katalánt használta, hiszen azokban az időkben ez volt az udvar és a lakosság nagy részének a nyelve.

Vallbona de les Monges község cisztercita kolostoráról ismert. Jolánta, férje halála után, itt töltötte életének utolsó éveit. Bár gyermekkorában először magyarul beszélt, feltétlenül tudnia kellett katalánul ahhoz, hogy kapcsoltot tartson az udvarral és az aragóniai társadalommal.

A gyermekeivel Jolánta valószínűleg katalánul beszélt, hiszen az aragóniai királyi udvarban éltek, ahol a katalán volt a leginkább használt nyelv. Bár magyar volt az anyanyelve, nem valószínű, hogy rendszeresen magyarul szólt volna a gyermekeihez, hiszen társadalmi és családi környezetük elsősorban katalán nyelvű volt.

Ráadásul Jolánta, mint a trónörökösök anyja, nagy befolyással rendelkezett az udvarban, épp ezért a közvetlen környezetével fenntartott kapcsolatra a legalkalmasabb nyelv a katalán volt. Lehetséges, hogy hogy beszélt latinul is, különösen hivatalos funkciókban vagy vallási alkalmakkor, hiszen ez volt az oktatás és templomok nyelve, míg a mindennapi életben főleg a katalánt használták.”

Utazás Vallbona de les Monges-be, látogatás az ottani Szűz Mária kolostorba és elmélkedés Árpád-házi Jolánta szarkofágja előtt

A történelmi témák iránt érdeklődő Joan barátommal elutaztam Vallbona de les Monges-be, mégpedig az ottani Szűz Mária kolostorba, amely folyóiratunk, az Ona Blava által népszerűsített Szent Anasztáz Út egyik állomása. Célom Jolánta szarkofágjának a megtekintése volt. Magyar barátném, Dorosmai Erzsébet  segítségével előzőleg kapcsolatba léptem a katalán autonóm kormány által Szent György Kereszttel kitüntetett Faluba Kálmánnal, aki megígérte, hogy lefordítja magyarra a szöveget, amelyet erről az utazásról írok.

A Nap melege vízzé változtatta a deres harmatot, amely fehér lepellel borította a füvet a szőlősorok, az olajfák és mandulafák közt. A lombtalan ágakon madarak röpködtek és énekeltek.

Elhagyatott országúton közeledtünk autónkkal a Katalónia szívében található Vallbona de les Monges-hez, hogy meglátogassuk a községben található kolostort. Velem utazott történész barátom, Joan. A fák ágai közt feltűnt a távolban a kolostor körvonala. Amikor kellő közelségbe kerültünk, megálltunk, hogy lefényképezzük.

A kocsit a község parkolójában hagytuk. Hideg volt, és mi lassú léptekkel haladtunk a terméskőből épült, vakolatlan házak közt a kolostor bejárata felé. Egy zöld faredőnyös balkonnal díszes ház kapuja előtt egy heverő macska bámult ránk. Az utca kihalt és néma volt. Szemben megpillantottuk a templomkaput. A kolostor fala melletti terecskén álló, román stílusú templom kapcsolatba hozható a hellenista kereszténységgel és s Szent Jánoshoz köthető hagyománnyal.

A falba kőszarkofágok voltak beépítve, valamint egy kerámialapokból összerakott tábla, rajta egy nőalak két címer között, alatta pedig egy szöveg. A két címer egyike Katalóniát és az Aragóniai Korona országait, a másik Magyarországot jelképezi. Feltételeztük, hogy a nőalak maga Árpád-házi Jolánta. Megszólaltak a harangok: tíz órát jeleztek. Ilyenkor nyílnak meg a kolostor kapui, és ez volt bejelentett látogatásunk időpontja. A templom melletti utcán siettünk a kolostor felé. A bejárattól balra egy kétnyelvű, katalán és magyar táblát pillantottunk meg, rajta a következő szöveggel: „Árpád-házi Jolántának, Aragónia királynéjának és I. Jakab hitvesének az emlékére”.

Hiányzik a „király” szó , mondtam  halkan Joannak.

Közben a kulturális látogatókat kísérő idegenvezető kinyitotta a belső ajtót, és beléptünk egy terembe, amelyben könyvekkel és képeslapokkal telerakott polcok álltak. Itt volt a pénztár is, ahol megvettük a belépőjegyet.

Lehúztam a kesztyűt és bekapcsoltam a telefonom mikrofonját, hogy rögzítsem az idegenvezető magyarázatait.

Az írott dokumentumok azt tanúsítják, hogy a kolostor 1157-ben épült kezdte , de valószínűleg már előtte is létezett. A dél-francia származású, vagyis okcitán  IV. Ramon Berenguer, Barcelona grófja és az Aragóniai Korona országainak királya, a nemes bellonid dinasztia tagja, engedélyezte, hogy egy szintén Ramon nevű remete, a vallbonai Ramon, kolostort építtessen és azt Istennek és Szűz Máriának ajánlja az újszövetségi keresztény hit jegyében és a bencés rend regulája szerint.

 

Én közben arra gondoltam, hogy az elhangzottakat néhol pontosítani kellene, elmondva például, hogy mi is az okcitán nyelv és hol van e nyelv hazája, vagyis Okcitánia, hogy így pontosabb legyen az utalás IV. Ramon Berenguer származására. Azt is el kellene magyarázni, mit is jelent az, hogy bellonid dinasztia, milyen kultúrával azonosítható és a kereszténység melyik ágát követte. No és ki volt Ramon, a remete? Milyen nyelven beszélt ő, és milyen nyelven beszélt IV. Ramon Berenguer? Ki volt az a szent Benedek, akit 1964-ben VI. Pál pápa Európa védőszentjének tett meg? Európa vallás- és művelődéstörténetének kiemelkedő alakjáról van szó, aki hatással volt a földrészünkön formálódó országok hitére és kultúrájára. Valamikor olvastam, hogy az umbriai Nursia városában született, akkor, amikor Olaszország mai formájában még nem is létezett. Umbriai volt Assisi Szent Ferenc is. Vajon milyen nyelven beszéltek Umbriában? Ha befejezzük a látogatást gondoltam magamban , lesz miről beszélnem Joannal, és akkor majd pontosítjuk ezeket a kérdéseket.

Az idegenvezető folytatta a kolostor történetét.

Az első apátnő Òria Ramires volt   mondta. 1172-ben érkezett a navarrai Tulebrasból.

Joan és én úgy három éve jártunk a tulebrasi kolostorban, kihasználva egy Fiteróba tett fürdőtúrát.

Ahol mi is voltunk ,  jegyezte meg Joan.

Igen! Emlékszem, milyen érdekes dolgokat hallottam egy apácától. Amikor megkérdeztem tőle, hogy a kolostorban van-e szobor vagy festmény egy fekete Szűzről, elővett egy fényképet, és megmutatta. A tulebrasi fekete Szűz egy olyan kápolnában van, ahova csak az apácák léphetnek be. Nagyon kedves volt.

Miközben az idegenvezető a főoltár felé terel, én azon gondolkozom, vajon milyen nyelvet beszéltek a tulebrasi kolostorban a XII. században. Navarra ősi nyelve a baszk volt. Vajon jelent valamit az Òria név? Ha igen, milyen nyelven? Gaszkonyi vagy baszk név lehet? Òria apátnő milyen nyelven beszélt a kolostor többi apácájával, akik katalánok voltak, ahogy a falu lakosai is? Egy errefelé élő, igen jeles cisztercita szerzetes, Ramon de Fitero,[1] okcitán származású volt. Másfelől arra gondolok, hogy a Fitero név származtatható a fita katalán szóból, amelynek a jelentése az, hogy határkő, és ez valóban határvidék. Eltűnődöm azon is, hogy Aragónia, mint királyság, nem azonos az Aragóniai Korona országaival, mert ezekből több is volt, különböző királyságok különböző nyelvekkel, mint az okcitán, a baszk vagy a katalán nyelvjárásai. Csak éppen azt a nyelvet nem beszélték erre, amelyet ma spanyolként ismerünk. Itt tartottam, amikor az idegenvezető megszakította a gondolataim fonalát: Òria baszk szó. Navarra az Aragóniai Korona egyik országa volt, ahol a katalán nyelvet hivatalosként használták.

 

Mielőtt belépnénk a templomhajóba, nézzék meg ezeket a koporsókat. A kolostor apátnői nyugszanak bennük, a legtöbben nemes családok sarjai, akik életük értelmét lelkük tökéletesítésében látták. Ez a cisztercita kolostor olyan nagy tekintélyre tett szert a katalán társadalomban, hogy Árpád-házi Jolánta királyné, I. Jakab második felesége, 1251. október 12-én keltezett végrendeletében meghagyta, hogy örökre itt őrizzék holttestét. Ezért van az emelte fel büszkén a hangját az idegenvezető , hogy ez itt egy királyné, Árpád-házi Jolánta szarkofágja.

 

Már a kolostor kerengőjében jártunk, amikor felhívta a figyelmemet a belső kertben álló szökőkút, melyhez hasonlót más kolostorokban is láttam. Feltettem magamnak a kérdést, vajon mi lehet a jelentése. Misztikus vagy spirituális hatása lehetett a körben sétáló apácák és szerzetesek lelkére a fellövellő majd a köralakú tálba dallamosan visszahulló vízsugár, míg a csendet olykor megtörte a ciprusról ciprusra szálló madarak dala?

Az apácák folytatta az idegenvezetö , írószobával, scriptoriummal is rendelkeztek, hiszen ez a kolostor művel hölgyek otthona volt. Az ismereteket írásban rögzítették, zsoltárokat[2] és más szent szövegeket másoltak, és a kéziratok szegélyét díszítették. Botanikai, tudományos ismereteik is voltak, amelyek révén gyógyszereket készítettek füvekből, virágokból, például mirtuszból vagy mákból. Voltak olyan növények, amelyeket napéjegyenlőség és napforduló éjszakáján gyűjtöttek, mert csillagászati ismereteiket alkalmazták a természetre. A gyógyszereket a kolostor patikájában tartották. Készítettek kenőcsöt nadragulyából, és voltak befőttjeik. Szeptember a bodzaital és a gránátalma-szirup hónapja volt. A patikában kerámiaedényeket használtak, és ott tartották azokat az eszközöket is, amelyekkel tudományos vizsgálatokat végeztek. A XVI. század közepén a tridenti zsinat, a boszorkányság vádját elkerülendő, megtiltotta a kolostorok gyógyászati tevékenységet, és az apácákat klauzúrára kényszerítette. A lelket imádsággal gyógyították, a testet növényekkel, a zene és a zsoltárok költőisége pedig a szellemüket istápolta. Életútjuk célja az egyéni üdvözülés, a léleknek a mennyekbe jutása volt.  

Istent Úrnak mondták szóltam Joanhoz , úgy, ahogy az Újszövetség teszi, szemben az Ószövetséggel, amelyben Isten neve Jahve.

Közben az idegenvezető a főhajó közepét fedő kupola jelentőségéről beszél, amely Josep Puig i Cadafalch szerint a középkori Katalónia legnehezebben megvalósítható és legvakmerőbb építménye. A terjedelmes szentélynégyszög avagy kórus naponta hétszer színhelye az apácák imáinak és felolvasásainak, és innen követik az oltáron celebrált miséket is. A kórus mellett található ajtó a térre nyílik. A templom maga, folytatja az idegenvezető, román stílusú. Kőbe vésett díszei nem Jahve és Mózes Ószövetségéből, hanem az Újszövetségből vett bibliai motívumokat ábrázolnak: Szent János Apokalipszise, Szűz Mária, Krisztus és a tizenkét apostol, valamint a Szentlélek szimbóluma, a galamb, amint a falfestményeken művészien ábrázolt tűznyelvek formájában terjeszti a nyelvek tudását. Az ajtó mellett egy kicsiny, világtalan helyiséget fedezek fel, amely felkelti a kíváncsiságomat. Belépek, és egy kis oltárt találok, mögötte egy képpel, amelyet alig lehet kivenni a homályban. Megvilágítom a telefonommal: szoptató Madonnát ábrázol, mégpedig úgy, hogy kebléből a tej sugár formájában jut el az előtte térdeplő Clairvaux-i Szent Bernátnak, a cisztercita rend alapítójának a szájába. Eszembe jut, hogy ezt a most  Katalóniában, Vallbona de les Mongesben felfedezett jelenetet láttam már a navarrai Tulebras kolostorában: valamikor a barcelonai hercegség és Navarra egyaránt az Aragóniai Korona részét képezték.

Néhány éve írtam egy tanulmányt erről az ábrázolásról, és kapcsolatba hoztam megalitikus, újkőkorszaki szobrokkal és a Tejút-túra fekete madonnáival említem meg Joannak.  Szoptató Miasszonyunk katalánul úgy hangzik, hogy Nostra Senyora de la Llet, ahol a llet szó annyit tesz, mint tej. Ma Máriát Istenanyaként emlegetik, de eredetileg Miasszonyunk, Nostra Senyora volt; a senyora szó a seny szó rokona, ami azt jelenti, hogy értelem.

  Ez itt egy királynénak, annak az Árpád-házi Jolántának a nyughelye, aki I. Jakab király második felesége volt , folytatta az idegenvezető.

Az idegenvezető tovább magyaráz, én pedig elgondolkodom. Ez a bizonyos I. Jakab király a provence-i, okcitániai Montpellier-ben született, ahol a provanszált, a ma okcitánnak nevezett nyelv egyik változatát beszélték. Ma Provence Franciaországhoz tartozik, a francia állam egyik tartománya, de akkoriban, a XIII. században, az Aragóniai Korona országaihoz kötődött. Ahogy említettem, Montpellier-ben provanszálul, mai nevén okcitánul beszéltek, nem pedig franciául vagy a most spanyolnak mondott kasztíliai nyelven. Megálltunk Árpád-házi Jolánta sírja előtt, és megállapítottuk, hogy címerpajzsát arany alapon négy piros sáv díszíti, hasonlóan Barcelona és az Aragóniai Korona bellonid királyságainak címeréhez. Az idegenvezető pedig folytatta.

 

I. Jakab király, az Aragóniai Korona országainak uralkodója, 1221-ben feleségül veszi Elionor kasztíliai hercegnőt, de a házasság nem működik, és elválnak. Jakabnak utódra van szüksége, újranősül…

A házasság nem működik, de egy gyermekük azért születik , veti közbe Joan.

Igen, ez igaz … de a pápa felbontja a házasságot folytatja az idegenvezető , és Jakab 1235-ben a magyarországi, Árpád-házi Jolántát veszi feleségül, aki II. András magyar király és Violante de Courtenay bizánci hercegnő leánya. Jolánta akarata az volt, hogy itt legyen végső nyughelye. Életében gyakran látogatta ezt a kolostort, és nagyon megszerette az itt élő apácákat. Harmincöt éves korában halt meg, Huescában. Később a holttestét, akaratának megfelelően, ünnepélyes körülmények közt onnan ideszállítják .

Ismét kérdések sora merül fel bennem. Huescából ide, Vallbonába akart kerülni? Miféle kapcsolat volt Huesca és Vallbona de les Monges közt? Huescában született, 1136-ban, Peronella hercegnő, Aquitániai Ágnes leányaként. Aquitánia Okcitánia része, ahol okcitánul beszéltek (nem franciául vagy spanyolul). Peronella aztán IV. Ramon Berenguerhez, Barcelona grófjához ment férjhez, a gróf pedig abból a bellonid dinasztiából származott, amely szintén kötődött Okcitániához és a narbonne-i Bellonokhoz. Volt valamiféle vérszerinti vagy ideológiai kapcsolat Jolánta Árpád-háza és aragóniai I. Jakab bellonid dinasztiája közt? Lehet valami köze egymáshoz a magyar Béla névnek, az okcitániai Bellónnak és az Aragóniai Koronának? Valamiféle azonosulás a keresztény kultúrával és hagyománnyal? Szent Jánoséval és az Apokalipszisével? Szent Andráséval? Vagy talán a főníciaiak Bel vagy Baal nevű istenségével, akinek a neve azt jelentette, hogy az egek ura? Kihasználtam, hogy az idegenvezető elhallgatott, és megkérdeztem tőle:

Ha Jolánta magyarként magyarul beszélt, Jakab pedig katalánul és, mivel Montpellier-ben született, okcitánul, hogyan értették meg egymást?

Hát igen… nem tudom, de feltételezem, hogy latinul

Hallom, hogy a csoport egyik ismeretlen tagja megszólal: “Idővel biztos katalánul is megtanult”.

De az itteni apácákkal no meg a falu lakóival mégis katalánul kellett beszélnie , folytatom én. Mert azt sehogy sem hiszem, hogy a falusiak is tudtak latinul.

Néhány katalán szót biztos megtanult, nem? , fordult Joan az idegenvezetőhöz.

Ha ha ha,...igen! Ez egészen biztos.!

Ugye az előbb azt mondta, hogy a vallbonai Szűz Mária kolostort egy Navarrából érkezett, Òria nevű apáca alapította?

Igen, Oria Ramírez , válaszol az idegenvezető. A navarrai Tulebrasból jött. Akkoriban Navarra az Aragóniai Korona része volt. Előtte errefelé remeték éltek, akik a Tallat hegy barlangjaiban laktak. Voltak köztük férfiak és nők, és az előbbiek, Ramon de Vallbona vezetésével, átköltöztek a jóval keletebbre található Montsant hegységbe. Itt csak a nők maradtak, és ők hívták ide a tulebrasi kolostorból ezt az Òria nevű apácát, hogy irányítsa őket.

Irányítsa? , mondom én. A baszk nyelvű Navarrából érkezett apáca irányít Katalóniában katalán nyelvű apácákat? A nyelveknek micsoda sokfélesége! Navarrában a baszk, Huescában az aquitániai, amelyet hívhatnánk limoges-inak, gaszkonyinak vagy okcitánnak, Vallbonában a katalán. Jolánta nyelve pedig a magyar.

Latinul értették meg egymást , válaszol az idegenvezető.

Feltételezem, hogy az “irányít” szó itt azt jelenti, hogy megtanítja azokat a szabályokat, amelyeket az alapító Clairvaux-i Szent Bernát fogalmazott meg a cisztercita közösségek számára.

Életének utolsó perceiben Jolánta királyné egyik leányára, Sançára gondolt. Jakabnak és Jolántának kilenc gyermeke született, öt lány és négy fiú: Jolánta, Konstancia, Péter, Jakab (II. Jakab, Mallorca királya), Sança, Mária, Erzsébet, Ferdinánd és Sanç. Sança hercegnő apáca lett, és zarádondokként járta a világot. Jeruzsálemi zarádokútján érte a halál. Jolánta a végrendeletében meghagyta, hogy “ha Sança otthonától távol huny el, akkor holtestét ide kell hozni”. Így is történt, és ma Sança  szarkofágját anyja szarkofágjval szemben láthatjuk.

Ekkor az idegenvezető arccal a főoltár felé fordul, és így Jolánta szarkofágja a jobbjára, Sançáé pedig baljára esik, majd folytatja:

Ez itt a „Kórus Madonnája”, Guillem Seguer gótikus szobra a XIV. századból.

Az jut az eszembe, hogy ez a Madonna a baszkföldi Donostia (spanyol nevén San Sebastán) védőszentje. Vajon honnan jön ez az egybeesés?

Szóval ez a szobor a Kórus Madonnája? kérdezem.

Igen, a Kórus Miasszonyunkja.

Feltűnt, hogy nem azt mondja, hogy Madonna, hanem azt, hogy Miasszonyunk.

A baszkföldi Donostia védőszentje jegyzem meg.

A Kórus Madonnája?

Igen, Donostia védőszentjéről van szó.

Azt is el szerettem volna mondani, hogy a donostiai szobor román stílusú és fekete, de az idegenvezető csak folytatta: láthatóan nem keltette fel a figyelmét az egybeesés. Ezután nem is próbálkoztam újabb megjegyzéssel.

Rövidesen látni fogjuk a Kerengő Madonnáját, a kolostor legrégibb darabját. Román stílusú, a XII-XIII. században készült, és a XIV. században restaurálták. A falu lakosainak a kedvence.

Emlékeim ismét jelentkeznek, és felötlik bennem az a szobor, amelyet a solsonai katedrálisban láttam, és amely egy másik fekete Madonna.

A kolostor-látogatás végeztével Joan azt mondja, hogy nagyon érdekesnek találja Jolánta életét, és hogy írni fog róla, még az is lehet, hogy egy regényt. Én tele vagyok kérdésekkel és gondolatokkal. Erről el kell beszélgetnünk mondom , érdekes lesz. A történelem és Jolánta élete transzcendens kérdéseket vet fel: egy asszony, aki emigrál, és szerves része lesz a befogadó közösségnek. Beilleszkedik a helyi Történelem fő vonalába, új ága lesz egy ősi, természetes fának, átjárja a befogadó helynek a szelleme, ahol az emberek népet, nemzetet alkotnak, és ez a keret adja Élete értelmét. Királynéként védi ezt a helyet az idegen nyelven beszélő, idegen hatalmak támadásaitól, melyek azonosságától megfosztva uralni és elpusztítani akarják. A gyökerekig azonosult az őt befogadó fával, fiai és lányai újabb sarjai lettek az I. Jakab és Árpád-házi Jolánta által alkotott ágnak, tovább vitték a történelmet mint Barcelona grófjai, Katalónia hercegei és az urgelli dinasztia által uralt Bellonid (vagy Aragóniai) Korona országainak a királyai. A magyarországi Árpád-ház és az aquitaniai-urgelli-barcelonai bellonid dinasztia ugyanazon ősi kultúrával azonosulnak, kulturális felfogásuk a Szent János-i Jelenések könyvén, vagyis az Apokalipszisen alapul, amely a román művészetben és a nyelvtudást közvetítő galamb szimbólumában megjelenő Szentlélekben testesül meg.   

Megkérdezem a GPT-n a mesterséges intelligenciát, kik voltak I. Jakab és Árpád-házi Jolánta gyermekei és milyen nyelven beszéltek:

„Árpád-házi Jolántának és I. Jakabnak, a katalán-aragóniai perszonálunió uralkodójának több gyermeke is volt, és ezek jelentős szerepet játszottak a kor politikájában és történelmében. A következőkről van szó:

1) Alfonz (1218-1260) Az aragóniai trón várományosa volt, de nem uralkodott, mert  előbb elhunyt, mint az apja.

2) Aragóniai Konstancia (1222-1269)  II. Frigyes szicíliai királyhoz ment férhez. A szicíliai udvar meghatározó személyisége volt.

3) Aragóniai II. Jakab (1264-1327)  Ő volt a második fiúgyermek, és ő követte a trónon az apját. 1291-tól haláláig uralkodott.

4) Aragóniai II. Péter (1239-1285) Apja, I. Jakab halála után Aragónia, Valencia és Mallorca királya volt. Katona sikerei révén kulcsszerepe volt a katalán-aragóniai expanzióban.

5) Aragóniai Blanka (1219-1232) A Szent Lajosként ismert IX. Lajos francia király felesége volt. Házassága erősítette a kapcsolatokat az Aragóniai Korona királyságai és Franciaország közt.

6) Aragóniai Félix I. Jakabnak és Jolántának ez a gyermeke nagyon fiatalon meghalt

I. Jakab és Árpád-házi Jolánta fiai és lányai jelentős szerepet játszottak a dinasztia megszilárdulásában és a földközi-tengeri királyságok közti kapcsolatok kiépítésében.

Mivel a királyi ház összetett eredetű volt, I. Jakab és Jolánta gyermekei nyelvek kombinációit beszélték, neveltetésük és tartózkodási helyük függvényében.

1) Alfonz (1218-1260) Ő volt Jakab legidősebb gyermeke. Az Aragóniai Korona udvarában nőtt fel, tehát általában katalánul beszélt. Valószínűleg a latinban is járatos volt, hiszen az volt a kultúra és a királyi neveltetés nyelve.

2) Konstancia (1222-1269) II. Frigyesnek, Szicília királyának a felesége volt és Szicíliában élt, ahol valószínűleg megtanult szicíliaiul (ez az olasz egyik változata). Az otthonról hozott katalánt továbbra is használta az udvarban, hiszen Szicília az Aragónia Korona befolyása alatt állt. Valószínűleg ismerte a latint is.

3) II. Jakab (1264-1327) I. Jakab fiaként az Aragóniai Korona udvarában nőtt fel, és így fő nyelve bizonyára a katalán volt. Biztos beszélt latinul is, hiszen ez volt a közigazgatás és a vallás nyelve.

4) II. Péter (1239-1285) Anyanyelvként valószínűleg a katalánt beszélte, de tudhatott latinul is neveltetése és hivatali munkája révén.

5) Blanka (1219-1252) Franciaország királyához, IX. Lajoshoz ment férjhez, így a katalán mellett valószínűleg franciául is megtanult, hogy alkalmazkodni tudjon az udvarhoz.

6) Félix rövid élete során a családi körében nyilván katalánul beszélt, de ismerhette a latint is.

Összefoglalva: I. Jakab és Árpád-házi Jolánta gyermekeinek a fő nyelve a katalán, vagyis az Aragóniai Korona udvarának a nyelve volt, de királyi neveltetésük révén ismerték a latint is.”

Mióta mindezt végiggondoltam, másképp látom az Aragóniai Korona országainak történetét. Eddig a bellonid gyökereket láttam, a kapcsolatokat Aquitania, Gascogne, Navarra, Okcitánia és Katalónia közt, valamit a helyi nyelveket, a gaszkonyit, a baszkot, az okcitánt avagy provanszált, a katalánt. Most felfedeztem egy újabb gyökeret, az Árpád-ház Magyarországát és a magyar nyelvet. Nagyon érdekesnek találom II. Jakab mallorcai uralkodó és Ramon Llull kapcsolatát. Az előbbi, Árpád-házi Jolánta fia, az utóbbi, ferences szerzetes, szoros kapcsolatban álltak egymással, személyes, kulturális és politikai téren egyaránt. Ramon Llull, a Középkor egyik legfontosabb gondolkodója, akit a katalán nyelv atyjának tekintenek, az Újszövetségen (és nem az Ószövetségen) alapuló keresztény hit védelmezője volt. Muzulmánokat és zsidókat térített az észérveket felsorakoztató párbeszéd módszerével. Mallorcai II. Jakab, a „jó király”, az aragóniai dinasztia befolyásos tagja, közismerten támogatta a művészeteket és a tudományokat. 1306-ban nagy érdeklődést mutatott Llull művei iránt. Ez a magyar gyökerekkel rendelkező király avval a fontos feladattal bízta meg Llullt, hogy írjon egy olyan könyvet a keresztény hit védelmére, amely használható a mohamedánokkal és zsidókkal folytatott párbeszédben. Ez a könyv, a Szemlélődés Istenről, azokon a logikai és filozófiai módszereken alapul, amelyeket Llull előző műveiben dolgozott ki (Ars Magna, Az értelem létrája, A szeretet filozófiájának fája).

Az Aragóniai Korona, a Barcelonai Grófság, a Katalóniai Hercegség és a katalán nyelv magyar gyökere iránti érdeklődésemet Dorosmai Erzsébet keltette fel, aki Facebookon keresett meg néhány írásommal kapcsolatban, amelyeket a Blog Vernacle hozott. A Google segítségével katalánul fogalmazta meg az üzenetét. Néhány éven keresztül leveleztünk történelemről és filozófiáról. Nagyon érdekesnek tartom ezt az üzenetváltást, melyet szándékomban áll publikálni.

 








A Kórus Madonnája oltára. A bal oldali szarkofágban Aragóniai és Árpád-házi Sança, Jolánta leánya nyugszik. Jobbra Árpád-házi Jolánta nyughelye.

Szűz Mária Kolostor (Vallbona de les Monges, Katalónia)

 

Jordi Salat Orteu (2025. április 1.)

josalort@gmail.com

https://vernaclistes.blogspot.com/

https://www.youtube.com/channel/UCwmKums63k6qiaRO_L8nlKQ

FORDÍTÁS

katalánról magyarra fordította Mr. Kálmán Faluba

https://ca.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Faluba

 

 



[2]A magyar zsoltár szó eredete a zsoltárkönyv jelentésű latin psalterium. A zsoltárkönyvek gyakran jelölték, hogyan kell egy adott zsoltárt énekelni és hangszeren játszani. Gyakran tartalmaznak a szertartásra vonatkozó utasításokat is.